II. Koháry István gróf (1649-1731) 

csábrági és szitnyai gróf (korábban báró), hadvezér, országbíró, politikus, költő  és mecénás

 

1649.március 12-én született Csábrágon. Családja a XVII. században a törökök elleni küzdelemben tűnt ki. Apja (I. Koháry István báró) halála után félbeszakította teológiai tanulmányait és a katonai pályát választotta. Alig 20 évesen a füleki vár kapitánya lett.

1682-ben a Thököly-féle szabadságharc idején - reálpolitikusként - nem ált a felkelők oldalára, I. Lipót királyi kamarássá, belső tanácsossá és ezredessé nevezte ki. Thököly Imre kuruc csapataival elfoglalta a várát és őt fogságba ejtette. Hároméves fogsága után I. Lipót Habsburg császár és magyar királytól hűsége jutalmául örökös grófi rangot (és Fülek környéki birtokokat) kapott. Mint a felvidéki bányavárosok kapitánya részt vett a törökök kiűzésében, jelentős érdemeket szerzett 1686-ban Buda ostromakor.  1687-ben Eger várának visszafoglalásakor súlyosan megsebesült, jobb karja megbénult.

A Rákóczi-szabadságharc kezdetén részt vett a béketárgyalásokon, ő képviselte az udvart. Közreműködéséért I.József király kinevezte Hont vármegye örökös főispánjává, majd 1707-ben táborszernaggyá. 48 évi hű szolgálatért 1712-ben nyugdíjazták, és tábornaggyá nevezték ki. 1712-ben III.Károly titkos tanácsosa, majd 1714-től haláláig országbíró (ez a második legnagyobb országos méltóság). 1723-tól a legfelsőbb magyar helytartói államtanácsnak is tagja volt.

A család Heves vármegyében is jelentős birtokokkal rendelkezett Gyöngyös, Gyöngyöspata, Gyöngyöstarján, Hort, Adács és Visznek területén.

Koháry István gróf nemcsak katona és politikus volt, hanem költő is. Magát inkább katonának tartotta, versfaragásra csak kényszerűségből fogságai idején kezdett. Versei a börtönéveiről, viszontagságairól szólnak, vallásos és erkölcsi tartalmúak (barokk hangulatú költeményeit időskorában több füzetben jelentette meg).

Koháry István gróf a szegények közöttVagyonából számos adományt, alapítványt tett (köztük iskolák és kórházak számára). Ezek közé tartozik a gyöngyösi gimnázium támogatása, és a szegények ápolására 1725-ben tett alapítványának felhasználásával az ispotály létrehozása is.

1731. március 29-én visszahúzódva magányosan halt meg Csábrág várában.

 

 

A gyöngyösi gimnázium 1923-ban vette fel a nevét ( 1950-ig viselte, majd később Gyöngyösi Vak Bottyán János Gimnáziumra és 1970-től Berze Nagy János Gimnáziumra változott ).

A rendszerváltás után utcát (az iskolánk előtti utcát ) neveztek el róla Gyöngyösön.

 

 

 

 

Oldalmenü

Kövess minket a Facebookon is  ...

Diavetítő
Naptár
Szavazás
Mi a véleményed a honlapról?
Jó ötlet volt a létrehozása.
Örülök,hogy nekünk is van honlapunk.
Tetszik az új formája és a tartalma.
A tartalmát lehetne gyakrabban frissíteni.
Nem igazán tetszik, nekem közömbös.