A  gyöngyösi "kettesiskola"  épületének  rövid  története

 

Az ispotály és az ispotálytemplom rövid története:

 

Egy település várossá fejlődéséhez a középkorban hozzátartozott, hogy legyen benne "szegényház" vagy más néven "menház" – a korban használt nevén ispotály –  (azaz árvákat befogadó, betegeket gondozó menhely), mely a szegénygondozás intézményesített helye volt, a fenntartása pedig a ferences rend feladata volt. Városunkban a betegápolás, a szegénygondozás már a középkortól nyomon követhető, hiszen már a XVI. században is működött ispotály Gyöngyösön. 

Gyöngyös város ősrégi templomai közé tartozik a Szent Erzsébet-templom, mely a város szélén a hajdani Benei-kapun kívül egymagában állott az öreg ispotályépülettel együtt. 

A templom a XVII. században különös szerepet kapott a város életében. 1645-ben a betegek, elesettek védőszentjéről, Árpád-házi Szent Erzsébetről elnevezett XIII. századi ispotálytemplomot (a templom középkori alapjain) átalakították. A templom hosszú időn át elhagyatott volt, nem gondozta senki, a harangja is elnémult. Ahol korábban imádság, ének, orgonaszó olvadt össze szép harmoniában, ott néhány gyöngyösi polgár minden lelkiismeretfurdalás nélkül helyezte el a búzáját és a lovát.

1654-től - miután a Szt. Erzsébet-templomot katolikus istentiszteletek tartására ismét berendezték - az akkoriban betelepített nagyszámú, és eredetileg evangélikus vallású szlovák (tóth) lakosság részére a gyöngyösi ferencesek hosszú éveken át szlovák (tóth) nyelvű miséket tartottak itt, hogy a jövevényeket (az ország felső vidékeiről napról-napra érkező lutheránusokat) elszigeteljék az itteni protestánsoktól és a katolikus egyházba visszatérítsék. Ezen idő alatt 1810-ig nemcsak magyarrá, hanem katolikusokká is tették a betelepedőket.

1900-as évek elején

A templom melletti már elpusztult középkori ispotályépület helyett 1761- ben  (Koháry István grófnak, a szegények ápolására - 1725-ben - létrehozott alapítványának a felhasználásával) Gyöngyös városa építtetett egy új földszintes épületet ispotály (Városi Menház) céljára (az építész: Quadri Kristóf). A Városi Menházat a Paulai Szent Vinczéről nevezett nővérek vezették. Az épület homlokzatán egy fülkében „Szent Erzsébet alamizsnát oszt” szobor találhatól. 1776-ban az ispotálytemplom új boltozatot kapott, majd 1806-ban az ispotály épületét is bővítették (építész: Rabl Károly).

A szabadságharc bukása után a kormányzat a várost külön katonai kórház építésére kötelezte, s ekkor 1856-57-ben Császka János építőmester tervei alapján építették rá az emeletet az ispotályépületre.

A XX. század elején a magyar királyi Járásbíróság működött az egykori ispotály épületében.

A templom XX. századi sorsa is elég különösen alakult. A XX. század első felében a templom sokáig mint diáktemplom, főleg az állami főgimnázium katolikus ifjúságának istentiszteleti helye volt. A Szent Erzsébet Templomot 1943-44-ben felújították, s mint gimnáziumi-templom új belső díszítést is kapott (Márton Lajos festőművész kifestette), majd ezek után 1944-ben bombatalálatot kapott (a boltozatai leszakadtak, karzata összedőlt, berendezése megsemmisült). A templom ezután – egészen 1994-ig a felújításáig – üresen állt, illetve raktárnak használták.  

 

Az egykori ispotályépületbe 1923-ban (a Járásbíróság helyett) az 1921-ben alapított polgári fiúiskola költözött be, majd 1925-ben a felsőfokú mezőgazdasági iskola is ide költözött. A háború utáni évektől 1996-ig az épületben általános iskola működött. 

Az egykori ispotálytemplom 1994 óta  mint Árpád-házi Szent Erzsébet R.k. Templom működik.

Az iskola épülete jelenleg felújítás alatt áll, s a földszintjén már a Gyöngyösi Kolping Katolikus Szakiskola diákjai tanulnak.

 

Műemlék épületek:

Az iskola barokk épülete - a jelenleg Koháry utca (korábban Április 4-e útja) 2. szám alatt található "L" alaprajzú, egyemeletes - műemlék saroképület, a keleti oldalon egy földszintes toldalékkal (azonosító száma: 5685, törzsszáma:2071).

Az épület Koháry u. felőli főhomlokzatának földszinti középtengelyében fülke, benne - Szent Erzsébet alamizsnát oszt - szoborral. Az udvari homlokzatok földszintjén befalazott kosáríves árkádok, az épületben boltozott földszinti terek és a nyugati szárnyban boltozott kétkarú lépcsőház található.

Az iskola mellett található (egykori ispotálytemplom) ma Árpád-házi Szent Erzsébet RK. Templom szintén műemlék épület (törzsszáma: 2090), mely a korábbi középkori eredetű gótikus stílusban épült templom újjáépítésével lett barokk stílusú egyhajós, keletelt*, egyenes szentélyzáródású templom, a nyugati homlokzatának középtengelyében toronnyal. A kapu fölött kosáríves fülke. A síkmennyezetes hajó két hosszoldalán egy-egy támpillér, a nyugati végében boltozott karzat, a déli oldalon sekrestye. A szentély csehboltozatú, a szentély alatt négy pillérre boltozott kilenc szakaszos kripta. A templom 1994-ben végzett helyreállítása során tárták fel a szentély alatt található kriptát, melynek anyaga a Mátra Múzeumban látható.

            a Szent Erzsébet templom freskója

a Szent Erzsébet templom freskója 

 

( *  Keletelt az olyan templom, amelynél az épület tengelye kelet-nyugati fekvésű és a belső elrendezése olyan, hogy a hívők és a celebráló pap (papok) kelet felé fordulva imádkoznak. A nyugati keresztény templomokban a főoltár (a főhajót lezáró apszis) néz kelet felé. )

 

 

Oldalmenü

Kövess minket a Facebookon is  ...

Diavetítő
Naptár
Szavazás
Mi a véleményed a honlapról?
Jó ötlet volt a létrehozása.
Örülök,hogy nekünk is van honlapunk.
Tetszik az új formája és a tartalma.
A tartalmát lehetne gyakrabban frissíteni.
Nem igazán tetszik, nekem közömbös.